[1] A Mindenszentek kultuszának európai középkori bölcsője Írország és Anglia. Egy ír kalendáriumban már 800 körül november 1-én ünnepelték a Mindenszentek napját. Valószínűsíthető, hogy a salzburgi térítők már a IX. században Pannóniában elhintették a Mindenszentek tiszteletét, később pedig, Géza fejedelem idejétől egész Magyarországon elterjedtté vált. A Mindenszentek napja a templomi búcsúünnep szempontjából eszményi időpontot jelentett a patai esperesség területén is. November 1-re a mezőgazdasági munkálatok: a betakarítás a szüret is befejeződött, és a zord idő beköszönte előtt ez növelte az ünnep közkedveltségét, elterjedését.
[2] Magyarország műemlékjegyzéke, Heves Megye Kulturális Örökségvédelmi Hivatala, Budapest, 23. o.
[3] https://ecsed.hu/ecsed-latnivalok (Letöltés: 2021. 07. 21.)
[4] Magyarország műemlékjegyzéke
[5] https://ecsed.hu/ecsed-latnivalok (Letöltés: 2021. 07. 21.)
[6] Magyarország műemlékjegyzéke
Az ecsédi Mindenszentek Templom
A község egyházi története meglehetősen töredékes. A források a török kiűzése után Ecséd templomát Mindenszentek[1] névvel illetik. 1772-ben lebontották a régi templomot és újat építettek. A korábbi templom helyett Eszterházy Károly püspök által biztosított forrásból épült fel az új templom, melynek építésze Quadri Kristóf volt.[2] Az Ecsédi Római Katolikus Templom, szabadon álló, XVIII. századi barokk templom.[3] Berendezése a XVIII. századból eredeztethető.[4] A főoltárképet 1896-ban festette Sajóssy Lajos. A mellékoltár későbarokk. A klasszicizáló késő barokk vasművesség nyomai voltak fellelhetők az 1800 körül készült, meander-, rozetta-, füzér- és virágmotívumokkal gazdagon díszített oltárrácsán.[5] A templom orgonáját 1903-ban a Riger testvérek építették.[6]