Ballagás az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskolában

Június 16-án búcsúztak el a 8. osztályos tanulók az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskolától, hogy szeptember 1-jétől megkezdhessék középfokú tanulmányaikat.

Az ünnepi ceremónia keretében Maksa Mátyás polgármester köszöntette a megjelenteket és a ballagó diákokat. Ebben tanévben is átadásra került az általa alapított „Jó tanuló díj”, amelyet olyan diák nyerhet el, aki 8 éven át kitartóan, lankadatlan szorgalommal tanult és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. A 2017/18. tanévben a díjat Tóth Evelin Ágnes és Hegedűs Zétény érdemelték ki.

                

A ballagási ünnepség különlegességét az adta, hogy az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola egykori tanítója, Hegedűs Dezsőné átvette aranydiplomáját. A díszoklevelet Maksa Mátyás polgármester adta át és Kis Pál István

– a Tanító –című versének részletével köszöntötte  az ünnepeltet:
“A kezem még most is ott a tenyerében,
múlhat az az idő, én fogom boldogan,
ha látom szemében könnybetükrözésem,
mint egy régi tablón felismerem magam.
Mert ott áll még mindig minden ajtó előtt,
érzem kézmelegét minden új kilincsen,
noha fejem lágya felnőtt módra benőtt,
azért csak ő tűri helyére az ingem.
Mintha látná kezem, ahogy éppen írok,
a betűket máris gonddal rendezgetem,
álljanak csak sorba szépen a papíron,
s a legfelső sorban legyen ott a nevem!
Hogy szeretnék most is színe elé állni,
csak egy mosolyáért túlzengve éneken,
szép szelíd szaváért, legyen az akármi,
az ének is én lennék, sután és félszegen.”

        

Az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola búcsúzú osztályának osztályfőnökét Dencsné Gömöri Gabriellát köszöntötte a polgármester abból az alkalomból, hogy 40 éve van a tanári pályán, 40 éven át kitartó akarattal, elhívatottsággal nevelte az ecsédi gyermekeket az életre, a számok titkaira, a kémiai természetszerűségekre. Munkája elismeréseként Ecséd emlékplakettet adományozott részére és Kis Pál István– a Tanár – című versének részletével fejezte ki elismerését a a tanárnő által végzett nevelő, oktató munkát illetően:

“Fürkésző két szeme a mélyemre látott,
s alászállott oda, hol magam se jártam,
lehettem a szorgos, léha vagy a vásott,
azért rólam mégis többet tudott nálam.
Mert tudta az eget s mind a csillagokat,
a kerek földnek szinte minden titkát,
ráadásul azt is, mi mindent tartogat,
annak, aki látja azt, amit a szem lát.
Persze azt is tudta, nem ő volt a végcél,
hogy csak egy kikötő-helye a hajónak,
eloldozott szépen, mikor jött a jó szél,
legmélyemre rejtve az útravalómat.

(Ha a kagyló vagyok, ők az igazgyöngyök,
ha a figyelmes szem… úgy ők a csillagok,
s ha majd a kedvükért ércharangot öntök,
ők lesznek a zengés, én meg majd hallgatok…)”

Ezt követően a polgármester minden egyes búcsúzó tanulónak emléklapot nyújtott át, arra biztatva őket, hogy sohase feledjék, hogy honnan indultak el.

Az idei ballagáson sem maradhatott el a faültetés ceremóniája, majd az igazgató asszony beszédét követően ténylegesen búcsút intettek a ballagók egykori iskolájuknak.

                      l

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.